Persze megint rámtört a hisztéria, megírtam neki, hogy varrjuk el, mert így nem birom, persze abban reménykedtem, hogy majd ettől megtáltosodik, de hát nyilván nem, és visszaírt, hogy sajnos neki lett igaza, és nem bírom. Nagyon rettenetesen iszonyúan hiányzik. Pedig nagyon eseménydúsak a napok, nincs miért panaszkodnom, kázé azóta egy sajtvacsorával egybekötve, aztán a színház után GFS koncert és az Anita meg a barija, aki a híres énekegyüttes tagja, és a romantikus, meg sokat nevetős séta hazáig, csókolózás és dugás nélkül, egész szokatlan. Mondjuk azóta nem jelentkezett. De ha nem is fog, akkor is jó este volt. És így kellene a atit is értékelnem, de nem birom, ja még közben a dubaji is jelentkezget, azt viszont konkrétan látom, hogy vele nem lesz semmi, mert nagyon jó fej és minden adott, de egyszerűen nem vonz. Na szóval ati, igen, rémesen rossz, el kellene fogadnom, hogy nincs tovább, ez ennyi volt, de egyszerűen nem megy. Ahogy rám nézett, meg ahogy megfogta a kezem. Lehet, hogy beleestem? Az nagyon gáz lenne, mert teljesen reménytelennek látom. Fasza, tele is lett könnyel a szemem rögtön.
voltam squasholni tomcsival, abból se lesz semmi, nem az én esetem.
Alakul nagyjából, hogy mi lesz, mosolygok sokat, és írom az álneves támblert, nagyon vicces, kíváncsi vagyok meddig lehet úgy csinálni, hogy nem találkozom senkivel.
Le akarok fogyni és visszaizmosodni télre.
ÉS AKKOR ÍROK MAJD ATTILÁNAK.