miközben az ágyon ugráltam, megfogadva fdts tanácsát, bár lehet, hogy nem egészen erre gondolt, szóval ugráltam az ágyon és közben azon gondolkoztam, hogy ez elég sokáig fog tartani. akkor leszálltam és megrugdostam. de ellenállt, meg se kottyant neki. mert persze baltám nem volt.
mélységesen igazat adok mr. kvantumnak, minek az ágykeret, elég a sima matrac. de ez késo bánat.
kifulladva ültem le és sikerélmény után néztem. és akkor eszembe jutott, hogy a fürdoszobában le van esve két csempe, az albérlok nem tudom mit csináltak, szóval sikerélmény gyanánt úgy döntöttem, hogy felrakom a csempéket, mert mit nekem csempézés! ha!
elmentem és beszereztem a kis kiszerelésu cementet, amit az ajtó elott annak rendje és módja szerint kiejtettem a kezembol és a zacsi kidurrant. miután felsöpörtem, rájöttem, hogy oké, fasza csaj vagyok meg minden, de egy totál üres lakásban még nekem is nehéz lesz bekeverni. a spájzban találtam egy kis muanyag fityeszt, és a villanyórás szekrény kinyitó izével kikevertem a cementet, majd kézzel belemaszíroztam a falba és utána rájöttem, hogy a csempe túl nagy, levágni viszont nem tudom. tehát lemostam a falat, a kezem, a maradék cement viszont közben belekötött a nadrágomba.

akkor rugdostam még egy kicsit az ágyat és hazajöttem.

ja de rábasztam!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
miért hagyok az utolsó pillanatra mindent???????
áááááááááááááááááááááááááá
p nem jelentkezett ki. elfelejtette a drága. én nem jelenthetem ki, nincs magyar lakcíme ha ez megszunik, kész, ott ragad, sose kapom meg a pénzem jajajajaj. kényszerkijelenteni sem tudom, mert már eladtam a lakást, persze a vevők se, mert még nem az övék. tökéletes. miért tesz nekem keresztbe akaratlanul is mindig?
most irakból dhl. fasza.

kicsit ideges lettem. nem segít az sem, hogy elolvastam w naplójának harmadik részét is.
szerintem nem lesz belole jó könyv. annyira nem jó. rinyablog és faszamacsó keverék. ennél itt sokkal jobbak vannak. dehát a elfogult. jó olvasni, mert vannak benne ismerosök, de nem OLYAN jó.

megyek szerzek baltát és szétverem az ágyat.

szombaton este, szabályosan közlekedtem az egyirányú utcában és csendben szurkoltam, hogy kapjak parkolóhelyet, amikor, egy szimpatikus autó pont előttem kitolatott, ezzel lehetővé téve számomra a parkolás gondjainak levételét vállamről. a mögöttem hosszasan kígyózó kocsisor irigy pillantásaitól kísérve indexeltem, majd derékszögben elkezdtem parkolni. ám ekkor kiderült, hog milyen csacska, naív kislány is vagyok valójában. a következő pillanatban egy késő középkorú, vasfogakkal és sok kiló plusszal felvértezett macinacis bácsi elém penderült és rám üvöltött, hogy az az ő helye. kísérte a bé neje is és le kezdék csapkodni az autót. én ezt nem vettem jó néven és kiszálltam, hogy jobb belátásra bírjam oket. ekkor, a vasfogú, feledve minden belé szorult intelligenciát nekem támadt és azt üvöltötte, hogy kitekerem a nyakadat! és valóban meg is tette volna, ha a kedves neje nem fogja vissza. és én nagyon hülye, provokatív picsa, erre bepöccentem és el kezdtem kioktatni. ezt nem kellett volna. akkor már azért kicsit féltem. elővettem a telefonom és jól érthetően beleüvöltöttem, hogy jó, akkor jöjjön ide a józsi meg a béla, mert nem hagynak. de nem segített. bácsi nem nyugodott. én akkor bezártam az autót, és elgaloppoztam reménykedve, hogy nem töri össze a kocsit, elotte persze felírtam a rendszámát.
találtam két rendőrt és elkezdem elmondani nekik a problémát, azaz hogy csak kezdtem volna, mert kijött rajtam a rémület és elveszett a hangom. de jófejek voltak és visszajöttek velem. és rendbetették a bácsit, aki azt mondta, hogy nem hülye, hog összetörje az autót, inkább megöl. a rendorök előtt.
ezúton köszönöm a két kedves rendőrpajtás segítségét.

köszönöm, állat a színkereső oldal!
dejó!

jó, abahagyom, mielőtt valaki ezen is kiakadna, hogy egy lány no minek hátéemelezik meg színkódozik.
ugye.

nos, kvantumfizika terén vannak kisebb hiányosságaim. persze elenyészoek, tehát bártan lehet hozzám fordulni kérdéseitekkel.

ha minden igaz, a vevom a héten aláírja a hitelszerzodését és megkapom a pénzem végre! most hívott, ugyan kicsúszott a határidobol, de nem érdekel, ha az a lakás nekem van rendelve, akkor meglesz még a jövo héten is.
el kellene hoznom a franciaágyat. ez egyelore kivitelezhetetlennek látszik, baszott nagy, tömör fa, kábé ezer kiló és nem is fér ki az ajtón. mit csináljak? valakinek valami ötlete?

hiányzik a palik a forma 1 közvetítésekbol. határozottan. hiányzik, ahogy üvöltözik, meg ahogy hülyeségeket beszél. de azt legalább szívbol.
meg idegesít, ahogy az mondják ezek az új, lelkes beszélok, hogy rejkönen. akárhgy is lehet, hogy ez a helyes, de én megszoktam, hogy rájkönen. nahát már.

kicsit irigykedem a szép commentelos lehetosegekre, tudom, hogy ha nagyon akarnám meg tudnám, de nem tudom.
és még azt se, hogy hol találok olyan táblázatot, vagy akármit, ahol a színeket ki lehet találni.
talán kockulok. vagyis kockulnék.

még egyszer azt mondja, hogy jjajajjajajj rejkönen, átkapcsolok.

na jó.
ezt csinálja velem, hogy megírok valamit és lefagy.
de mivel pont errol, a véletlenekrol, fátumról, végzetrol mofondíroztam hosszasan, ezért belátom, hogy nem kell ideírnom.
a serendipity kapcsán jött elo belolem.

kíváncsi vagyok, hogy azUHT parmalat tej mibol lehet, kint felejtettem egész reggel és délután, a nap tuzött rá a konyhában és meg se kottyant neki, kiválóan alkalmas volt az éjszakai nassolnivaló elkészítéséhez.

mielott nekifogtam, hogy kifejtsem bömbölésem okát, (jó, nem nagy zokogós jelenet, csak szolíd hüppögések) szóval el?tte elovastam vilmos atya elgondolását, és egyb?l helyre rázódtam. én megbolondulnék, ha olyasvalakivel találkoznék, aki olyan fiúban, mint én lányban. meg is nyugodtam.
ez mind azért, mert megnéztem a serendipityt és kello képpen elérzékenyültem, mert körülbelül én is így csinálom. csak eddig valahogy nem muködött. na és eszembe jutott, hogy találtam egy ismerost, akit akkor ismertem meg, amikor a lászló pistát, és voltam vagy 14 éves, egy hét, és felültünk vépen a vonatra, ellenkez? irányba és kész. se cím, se semmi. na és arra jutottam, hogy megkeresem ezt a fiút, mert nem normális, hogy még mindig eszembe jut néha. voilá.

nahát! engem ide beszemléztek.

ha már felírták a nevem, hát úgy gondoltam elmegyek. valamiért nem jutott az eszembe, hogy ez tipikusan az a hely, ahol összefuthatok a múltammal. talán a tudatalattim muködött túl erélyesen. tehát a krisztivel megérkeztünk, én diktáltam a nevem és rutinosan a pulthoz manovereztem, hogy az elso sört megkaparintsam. ahogy azonban megfordultam, szembe találtam magam w-vel, aki annyira meglepodött, hogy szó szerint ezt mondta, ha! én is ezt a fantáziadús felkiáltást választottam az indulat levezetésére. tehát a kölcsönös ha! után gyorsan távoztam. és egyenesen b-be botlottam. ez egy kicsit sok volt és félig transz állapotban, inkább átkozva magam, hogy mekkora hülye vagyok, kimenekültem a kerthelyiségbe, ahol a marci köszönt rám. de akkor már csak nevetni tudtam, vele meg meg lehet ezeket beszélni, szóval akkor ott megnyugodtam. ottan zenélt, de már nem hallottam. szeretem, mert egy léha nyálasgeci zenész, de okos tényleg okos és jókat tudok vele dumálni. kicsit nosztalgiáztunk (már egy éve! nahát)
és akkor már be kellet menni, mert valami együttes játszott. nyárs. kicsit csodálkoztunk is. de túl hangosan vihoghattunk, mert a mellettünk álló antinő felvilágosított, hogy az a nyers.

kiváncsi vagyok, hogy MFL vajon hogy gondolja a jövo hetet.

ja és a pasipótló párnát senkinek se szántam, csak a rémület ütötte hasított belém.

éljen. kulcsszó inszomnia, és mivel képtelen vagyok bárminemu hasznos idotöltésre, ezért kigyujtottem ezirányú postjaimat. (na jó a keresoben "inszomnia" és "alvásmentes".. )

H máj. 19, 12:39:06
ismét inszomniás lettem.

Cs jún. 12, 12:40:11 DU
inszomnia ismét előtérben, fél 2-kor hajnalban megtekintettem az - vagy fél 3-kor? - HBO-n egy Christopher Lambert filmet. végignéztem, kakaót csináltam, jéghideget és a turbósítóval felturbóztam. Utána hosszasan meredtem magam elé. forgolódtam, amíg a lepedő teljesen gombóccá nem gyűrődött. ez az egy nem gumis lepedőm van, tudom mikor kell feltenni.

P jún. 13, 11:01:06 DE
alvásmentesség a csúcson, hajnali fél hármas körömvágás, bambulással egybekötve, hogy vajon a szemben lévő házban ég -e valahol a villany.

Cs jún. 26, 10:49:46 DU
peszre inszomnia dúl, csúcs fél5-ig egyfolyta bambulás, majd 4 óra hullamerevség

Cs szept. 18, 01:01:11 DE .
inszomniás vagyok megint.
kiettem a huto tartalmát, de most elorelátó voltam, csak új felfedezettem, a csokis meggyes túrókrémet ettem ipari mennyiségben.

ezen és más blogok olvasásakor a következoket állapítottam meg. vannak haladó és kezdo inszomniások és vannak, akik csak annak tunnek, de ez csak megtévesztés az eltéro idozónák miatt. én erosen a haladó felé tartok.

egyébként azt a rózsaszínt nem gondoltam ám komolyan! csak rendkívül fejlett humorérzékem van.

úgy tudom, hogy a legnagyobb mobil penetráció a skandináv államokban, leginkább finnországban van. de lehet, hogy mégse.

megeszem a maradék gumicukor férget és megpróbálok aludni.

jajdedurva!! uramisten, ez lehet a vég!

nyuszinál találtam, szeptember 19-i bejegyzés, csak nem lehet hivatkozni rá.
nem térek magamhoz!

mondjuk nekem is a kék kéne már akkor. vagy a leszbikusokra is gondoltak és azért van rózsaszín?

hahh, már japán is csatlakozott, egyre nemzetközibbé válok

Ohayoo gozaimasu, doomo arigatoo gozaimasu



magamban mindig úgy hívom oket, hogy proxy és proxyketto és errol rögtön arra asszociálok, hogy japán és kínai, elmentek fingani. nem tudom miért, de ahányszor meglátom, ez jut eszembe. de persze nekem lehet megmagyarázhatatlan dolgokat művelni, mert mint ez nyilvánvaló, nem vagyok normális.
de ez kedveskedés a részemről. komolyan.
jaj most kaptam levelet tole, remélem nem fog megsértődni. mosoly mosoly

és akkor még álmomban amerikai vízumért folyamodtam, a kék hálóingemben, és egy tesztet kellett kitölteni, hogy bizonyos képek parental advisory, vagy allowed és sorba kellett rakni. és ez az erdo szélén, az ágyamban. az indiai konzulnő megkérdezte, hogy a hálóing alatt hordok -e melltartót (??!!) mondtam, hogy nem, erre megkaptam a vízumot.
sose akartam az usaba menni. egyszer mehettem volna síedzőnek, volt papír is, hivatalos, csak kiderült, hogy kasszásként kellene kezdenem, mint kelet-európai gyanus elem, akiről nem hitték el, hogy tényleg tud sielni. sízni.

eljutottam idáig, hogy engem valaki mosolygósnak titulál. azt hiszem határozottan a fejlodés jele. oder a félreismerésé, de ebbe most talán ne bonyolodjunk bele.
meg azon gondolkozom, hogy talán nem kellene a saját dugámba dolnöm, vagyis esetleg elfogadhatnám, hogy vannak, amik megváltoznak.

továbbá, hogy miért nem birom rávenni magam, hogy végre dolgozzak és ne csak a kávé-net-orrfújás háromszögben töltsem a napokat.
a sors (vagy bármi) adott idáig három lehetoséget, hogy ne bukjak meg a cuccal, és nem éltem vele. és baszki még ugyanott a 400 oldalam, totál megszerkesztetlenül és hétfon jön a világvége.
és ha kirug? de nem fog (még most) mert szüksége van rám. vagy nem ad fizetést, és azt még talán jogosnak is tartanám.
de kurvára nem érdekel.
és ez a baj.

MFL-lel jöv? héten találkozom.

és akkor igen, én is jól éreztem magam, valószínű teljesen hülyepicsa voltam, de ezt annak tudom be, hogy előtte a ráckertben már alapoztam elég rendesen.
nem dőlt össze a világ, mint, ahogy ezt vártam és mégsem fogom magam ezek után sem cenzúrázni.

és akkor még külön köszönet a levelekért, egészen meghatódtam, hogy vannak, akik nem akarják, hogy abbahagyjam!!

de mivel én én vagyok és sose tudok semmit normálisan befejezni, amikor hazaértem és a telefonom is sikeresen visszaalakult arab nyelvről és éppen leültem és magam elé révedve vigyorogtam, akkor csöngött a telefon és MFL barátja volt, hogy ott vannak a ráckertben szégyelljem magam, ha nem megyek.
és én visszamentem, mert egy állat vagyok.
és tovább ittam és MFL állandóan azt hajtogatta, hogy lazuljak már el, pedig én laza voltam, csak erosen koncentráltam, hogy le ne essek a székrol.
viccesen festettem tusarokban meg a barna pulcsiban, amit kölcsönkaptam és nagyon nagy rám, de tetszik, lehet, hogy nem is adom vissza.

három körül kissé koordinálatlan kúszással bejutottam a lakásba és egy hirtelen túlvezérelt mozdulattal kiütöttem a falból polcot.

szerettem ezt a keddi napot.


és még atti email címe is megvan ráadásul.

de miután ez egy blog és magamnak írom, mint ahogy februárban is magamnak írtam, a kétségeimet is ki kellene magamból írnom, de most ezt itt már nem tehtem meg, szóval dilemmában vagyok, az eredeti, terápiás cél borulni látszik.
nem tom mitévő legyek, két blogot írni nics türelmem.

megint túlspillázok mindent?

igen, a mazsolás vajas nagyon jó, én is szoktam, de úgy, hogy felszeletelem, kicsit, csak egy egész picit megpirítom és megkenem a kis kékpapíros meggle vajjal. és az éppen ráolvad. hmmmmmmm. de az a csokis áfonya, hát kipróbálom, mielőtt szörnyülködésbe kezdenék



tudom, a képen nem az van, de a vajat kell nézni

éljen. extrém vagyok. jó, kész, nem elég a takony, meg a Healer, még autista is leszek röpke 2 nap alatt.
lőjetek le.

NEM!!!
60 és még csak most jön a második rész!!

nem nézem meg, nem nem és nem!
valamint felhívom ikrek figyelmét, hogy csukott szemmel olvassa a tesztrém oldalát.
én már lerágtam az összes körmöm, hogy megtudjam milyen vagyok még.
na jó. 20 kérdés. annyit kibirok.

a freeblogok bezzeg élnek és virulnak, meg valami korridoros is. le a bloggerrel!

p elküldte a fényképeket, amiket összetelefonált a hétvégén. kicsit azért összeszorult a szivem. basszameg. basszameg.

az igazsághoz hozzátartozik, hogy amikor én fényképeztem, akkor szépen, kecsesen a szemem elé tettem a telefon kijelzőjét és megpróbáltam belenézni. p nagyon csúnyán röhögött

hát azért ez már több, mint a kritikus tömeg. ikrek is egy INFP. vagy mert ikrek, rögtön ketto?
hibaszázaléknak már kicsit sok. valamint, én nem valag józsinak mondanám, inkáb popó dodónak. de csak mert megemeltem 7ml-re az adagomat.

p elment, I esküvon volt babival, atti ugye elutazott, MFL volna, de mivel megbeszéltük, hogy találkozunk a rádayban, ezért elvesztette jelentoségét.
és nem megyek természetesen. aki van, azt leépítem, és végre siránkozhatok csuhajja!

babi kifejtette, hogy randifóbiám van, pasifóbiám, telefonfóbiám és fóbiafóbiám. érdemes ezek után élni? és még köhögök is ráadásul.

és még egy érdekes elmélet zanzásítva, copyright (kiírom, mert nem találom, hogy hol vana cé a karikában) by el grespik. a szende katolikust, ha megdobják kovel visszadobja kenyérrel, ezzel szemben, az bátor (hogy elfelejtettem a szót, pedig az is egy kincs volt!) kiatolikust, ha megdobják kivel visszadobja mennykovel. mély gratulációm a témában.

és még annyit, hogy nahát, mr-a, akire nem is tudom, talán másodszor találok, szóval állítólag ő is egy INFP.
mindenesetre elgondolkodtató a kijelentés, hogy a populáció 1%-át alkotjuk.
lehet, hogy a többi se igaz és megnyugodhatok?

hohó!! most látom, bár nagyon rafkós és a zöldbe tökéletesen belesímuló szürkével van, de a jegyző viktor elhagyta vilmost. vagy átadta neki a helyét. de mit követett el?

slightly expressed introvert
moderately expressed intuitive personality
moderately expressed feeling personality
distinctively expressed perceiving personality

és a másik énem?

jó, lehet többet bejelölni.

kurva survey, hát hány kérdés ez?? kilencedik zsebkendőt fújom és még mindig nem vagyok a végén!
ezennel letiltom magam fdtsről.

hogy ki, mért blogol? kár, hogy nem lehet egyszerre többet bejelölni, én azt hiszem terápiaként, meg mert egy ál exhibicionista fasz vagyok, meg mert trendi, vazze nélkül.

ja igen és még a hétvégén rájöttem, hogy hiába csinálok úgy, mint akit nem érdeklik a külsoségek, ezennel kijelentem, hogy igenis számítanak és ez egy kicsit fájdalmas felismerés volt. az új telcsim kapcsán jöttem rá

és még, hogy igenis basszameg szeretek néha végigmászkálni a mammutban és shoppingolni.
és megnézem kin milyen cipo van.
ami ugye nem lenne akkora gáz, csak mindig fennhangon zengedeztem, hogy nekem bezzeg ezek nem számítanak, ellentétben barátnoim többségével.

fáj a torkom és náthás vagyok. belebetegedtem a felismerésbe.

vasárnap a vidámparkban voltunk. hu de jó volt, célba l?ttem pisztollyal és a bácsi elcsodálkozott, amikor nyolcast l?ttem, és mégjobban tátotta a száját, amikor megkérdeztem, hogy eltaláltam -e, mert nem látok el odáig.
p kipecázta a 100-as halat, úgy hogy el?tte bejelentette, hogy ezt fogja tenni. a kocka sales agya kikövetkeztette, hogy hol kell, hogy legyen.
felültünk egy csomó mindenre, van egy vízbe zuhanó izé, ami fényképet is készít közben, príma lett, p vicsorít én pedig halálra rémült képet vágok, már ami látszik, mert gubbasztok a háta mögött.
egyébként p is szenvedett meg én is. az a legrosszabb, hogy nem nosztalgiáztunk, hanem csak mind a ketten szomorúak voltunk, miközben nagyon jól elvoltunk. ezt már végérvényesen elbasztuk, sose lesz már jó. igazából barátok se birunk lenni, több meg már nem megy.
rossz ez.
hát ez van.

szerintem alie is olvassa az index fórumát, mert belinkelte ot. én legalább is ott láttam eloször a csajt.

ma jó volt.

p aranyos volt, sot egész emberi, sikerült benne humanoid vonásokat felfedeznem, azt hittem már teljesen droiddá vált, de talán nem.
van valami még piacra nem került nokia telcsije, azzal szórakoztunk egész nap. 6 mega memoria egy mobilban? szegény commodore 64 meg csak leshet!

érdekes, amikor kiegyensúlyozott vagyok (abban a tíz percben) baromi unalmas birok lenni. talán azért vagyok zakkant, hogy meg nem unjam magam végleg.

a b+ ről mindig az jut eszembe, hogy amikor megjelent a Suzuki Wagon R+, akkor én, mivel natyon humoros vagyok, mindig úgy mondtam, hogy wagonermeg és senki se értette ezt a frappáns megoldást, az esetek többségében értetlen tekintetekkel találkoztam. de, mint már ezt kifejtettem. a ki nem mondott káromkodásokról kifejtett nézetemet most nem részletezem mégegyszer.

érdekes volt a pszichiáter bácsi, úgy éreztem, hogy én vagyok, aki meghallgatja a problémáit és látom el tanácsokkal, kicsit meg is voltam sértődve, hogy baszki, hát minek vagyok itt, tessék engem sajnálni és megoldani a gondjaimat, valamint önbizalom golyókkal megdobálni. de mondtam neki néhány kedves és bíztató szót, valamint, erősítettem az egóját, mert ráfért, úgy láttam. azután nem találta a pecsétjét, amit a receptre kell neki nyomni és teljesen gagyi amerikai filmérzés volt, de nagyon jól szórakoztam, ahogy magában motyogva járkált a szobában és mondogatta, hogy nem normális, az előbb ide meg oda tette. nem is találta meg. én két orrfújás között együttérzően néztem. végül ezébe jutott, hogy a másik táskájában van néhány előre lepecsételt darab, így sikeresen megoldottuk. a kerben még megmutogatta az autóját és hátbaveregetett. most elég adag likvidem van, a gyógyszertárban szerintem nagykereskedőnek néztek, megkérdezték, hogy ez hány havi adag. próbáltam megsaccolni mi az, ami még hihető, és mondtam, hogy ööö hááároooom? kérdő hangsúllyal, hogy ha mégse, akkor zavart mosollyal elhallgatok, elvégre aki prozacot szed, nem tudhat ilyeneket.

szokásomtól eltérően tízkor már aludtam, minek következtében fél egykor teljesen kipihenten ébredtem. most kurva álmos vagyok. azt hiszem a végeredmény szempontjából tökmindegy, úgyis akkora alvásrestanciát halmoztam fel.

vilmos (vagy viktor?) a precíz. ha nem átallanám, teleszórnám szmájlival a mondat végét.

beszéltem a doktor bácsival, megyek ma hozzá. csak az a baj, hogy jól vagyok, most nem tudom neki előadni a sirámaimat. talán kinyomtathatnék néhány régebbi postot.

megint kihagytam 5 napot, nem merem neki elmondani. iszonyodom mindentől, amit e gy f o ly t á b a n kell csinálni. nem is birom. ellenkezik bennem valami és szabotál. a csakazérse nehogymá.

vagy csak beszart a mélszerver

lehet, hogy át lettem verve?

az egyik legundorítóbb szó a világon a felszopni.

kinga szerint a legszebb magyar szó külföldieknek a hullalé.

szerintem a leggázabb a cseszkoszlovenszká sztátná áutomobilová národnyi podnyik.

a leghosszabb portugál szó a kurvaellenes szervezet neve.


köszönöm a nemtom kedves -e, most már tökéletesen elégedett vagyok.

inszomniás vagyok megint.

kiettem a huto tartalmát, de most elorelátó voltam, csak új felfedezettem, a csokis meggyes túrókrémet ettem ipari mennyiségben.

alig aludtam, mert a chocapic cornflakeshez lego játék cédé járt és kosárlabdáztam szembegyulladásig. terápiának kituno volt, most almos vagyok, gorcsol az ujjam de megvertem a computert! apró sikerelmenyek, amiert erdemes!

este T es P (mekkora fasz vagyok ezekkel a kezdőbetűkkel!) söröztek a kertben amikor megérkeztem es T ismet elovezette az udvarlásait. olyan megható, ahogy ilyen régimódian csinálja es mivel tetszik nekem, ezért az este további része ugy alalkult, hogy en mereven a padlot neztem, idegesen heherésztem és a mondandomat kizarolag Pnek inteztem. megiscsak nős basszameg! adtam neki cédét, hogy vegye át a nyári képeket, kíváncsi vagyok, miket tesz rá.

osszefoglalva. aki jofej és jó pasi, az vagy nos, vagy buzi. változatok egy témára, de nem adom fel.

érdekesek ezek a ki kit olvas dolgok.vilmos atya belinkelt, de honnan veszi, hogy kedves vagyok? valószínunek tartom, hogy valamelyik énje téveszthette meg. de azért édi! (k betusok a bal sarokban hányhatnak)

én egy bloggert (naplóírót, nyöszörgot, exhibicionista faszt) se ismerek személyesen, de hatalmas szimpatiavonalak épultek ki bennem egyes emberek irant.

én nemcsinálok semmit. vagyis csak vágyakozom utánad, de azt szörnyűségesen!
ezt fogom nézegetni ahányszor rossz kedvem lesz!

valamint I még aszonta tegnap, amikor még józan volt, hogy micsoda bombázó vagyok.

ez itt az öntuningoló post.
megcsapkodom néhányszor az arcom, behergelem magam és felbátorodok annyira, hogy fel merjem keresni a doktor bácsit.

szexel, vagy erölködik? akinek sikerül az összes arckifejezést eltalálni, az csal. nekem 11/16.

take cover - caramel?
mik vannak.

valamint kedves apple csak azért nem kell rendszert váltanod.

ennyit a ma reggeli bölcselkedésről.

érdekes megfigyelést végeztem szombaton a szódában, valamiért, ha háttal állok a pultnak, akkor a jobb, másik irányból a bal oldalra telepedunk le mindig. kivétel nélkul. meg sose ultem a másikra. szoval ott ultunk babival meg I-vel este és ezen merengtunk. citromos és cukros baccardit ittam meg teát es ez hatarozott hiba volt a sok sor utan. sor nelkul is hiba lett volna.

MFL leveleit sajnos komolyan veszem.

huhaaaaaaa
valaki rákeresett a mellplasztika szóra és én lettem neki a találat! szegény. valószínu nem erre vagyott! talán elmegy tőle a kedve.

egy beszélgetés kozepébe csöppentem, valaki uj vallalkozasba kezdett, kanülokkel csinál valamit. rogton arrébb akartam telepedni, mivel az étvágyamra rossz hatással van az ilyesfajta témák részletes megvitatása, de olyan fennhangon vitatták meg, hogy maradtam, mivel máshol sem lett volna jobb a helyzet. szóval kanül, rengeteg fajtiszta kutyal, meg a sok pénz. az egyik nem igazán értette, hogy mi is a kanül, mire a másik részletes magyarázatba fogott.
lassan összeraktam a képet.
kennelekről beszélgetett a két drága néni.

ma furcsán néztek rám az emberek. végiggondoltam mindent és a sminkem rendben, a hajam jó, nem csorog az orrom és nem zsíros a fülem. akkor mi a fenét bámultak.
a pólómra nagy lila betűkkel rá van hímezve, hogy PARANOID.

és tényleg rá van hímezve.

nem birom feldolgozni az apahiányát.
és nem beszéltem róla.
itt se.
mert azt gondoltam, hogy legalább itt csak én számítok.
de ez nem igaz.

elbasztam végérvényesen és ezen sose fogok tudni változtatni

elfogyott a likvid és már most érzem a hatását?
szinusz (vagy nem? ilyen izé hullám) görbe alsó pontja alatt 87 centivel vagyok. mélypont
de vajon már megint miért?

reggel még tök jó volt.

az az egészben a legszarabb, hogy ebben a helyzetben is csak magamat sajnálom, pedig most tényleg nem rólam van szó.

átverés az egész.

ezt magamnak írom, szoval onzosegem nem baj, ugy dontottem. legalabb rajottem, hogy csak a magam bajaval torodok.
megneztem MFL kepetes igencsak meglepodtem. nem olyan, amilyennek kepzeltem. jobb.

meg mindig szomoru vagyok.

valahogy meg kellene fejteni ezt a remenytelenseg dolgot.

megirtam neki a mélcimem, de lehet, hogy mar addigra elutazott.

borkostolo a varban, jon I is, akkor ne menjek?

meg a moncsi 30. szulinapi bulija szentendren.

megprobalok ugy elni, hogy felfedezzem az elet apro oromeit.
hallo, apro oromok, hol a faszba vagytok?

kibaszott egy önzo alak vagyok

jó. akkor most elutazik, én pedig abbahagyom ezt a nevetséges viselkedést. van egy fénykép rólunk. ennyi.
elmúlik.
minden elmúlik.
csak az elso pár nap nehéz.
magamat ismerve képes vagyok addig szenvedni, amig vissza nem jon.
nevetéges. ezt már írtam.
elég szar.
folytogatja a sirás a torkomat és nem értem miért. múlt héten még semmi bajom se volt.

timi aranyos volt, még elotte, meg a baratja is es nosztalgiaztunk a régi id?kön.

igen, vettem egy nagy lelegzetet es kuldtem neki smst. rogton viszahivott es akkor lemerult a telefonom. tipikus. de beszeltunk. csak haverozunk, sulykolom magamba es fel 11-re megyek es talakozom vele, meg a tobbiekkel.
megkerdezte, beirhatja e a telcsijebe a szamom, mert akkor ha ranez, ram gondol.
jajsegitseg, semmise, csak haverság. nem baj. barát.

conseil de l'europe irasban tajekoztatott. basszák meg. rohadékok. tavaly legalabb meghivtak strasbourgba. es akkor most itt allok a meg nem csinalt konyvvel, azota sem haladtam, 400 oldal van hatra, allati bukta lesz, es nincs masik allasom sem.

almomban lovoldoznom kellett, reszegekkel kuzdottem es ott volt w. ez mar onmagaban is horror. de az idoben is haladtam elore es hatra es valami gepeket kellett beallitanom.
eleg szokatlan, hogy ennyi baromsagot almodok.

total elszallt az onbizalmam, nem hivom fel asszem, a fitness macák mellett hogy is rughatnek labdaba, hiaba sziporkazo elmém, pisze orrom es a tobbi kellék, o tulsagosan tokeletes.
a csajok azt mondták ne gondoljam túl, jó.

ahhoz képest, hogy terápiának kezdtem el a blogot irni, azt is csak azért, mert nem talaltam otthon tiszta papirt, szoval mostanra kenyszeresse valtam, hogy leirjam az agyamba todulo gondolatokat. elmegyek ma gorkoizni es megprobalom osszeszedni magam.

I betorte a fejet. csuszdazott, es fejjel erkezett. most allitolag baseball sapkaban kozlekedik.

annyira izgatott vagyok, mert lesz neki bucsubulija es aszonta menjek es amikor mondtam, hogy azt se tudom hova, meg holnap mar nem egyek, akkor aszonta hivjam fel holnap, hogy hol lesz!!! mi a faszt buirok ennyire orulni, amikor valoszinu nem fogom felhivni, vagy ha megis, akkor se megyek el, vagy ha megis, akkor bamban meredek magam ele.
meg miert hulyulok meg pont most, amikor elutazik? eddig miert nem jutott eszembe?
a szenvedesbe vagyok szerelmes, ezt mar irtam, de most bebizonyosodni latszik.
jajmicsinajjak
probalom bizonygatni magamnak, hogy haverozi akarok vele, de nem sikerul.

állójegy a robbie williams koncertre!!!!!!!
igen!!!!!!!!!!!!!!!!

elvesztettem a határt álom és valosag kozott, hajnalban nem tudtam eldonteni, hogy melyik oldalon vagyok. agyamra ment a postolas teljesen, arra riadtam, illetve nem tudom, hogy tenyleg felebredtem -e, vagy ez is almomban volt, hogy torokszofi irt egy levelet a ceges mailcimemre, a rendes nevemre es azt fejtegette, hogy mit rontok el es miert. es ot valamilyen eszternek hívtak (nincs is eszter nevű barátnom, freud hol vagy?!) de akkor mar a furdoszobaban voltam valami badogkadban es azon gondolkoztam, hogy honnan tudhatja a nevemet. es akkor erre felebredtem es nem tudtam eldonteni, hogy ez valoban megtortent, vagy almodtam. es akkor felebredtem es rajottem a felebredest is csak almodtam.
fura volt nagyon.

tegnap talalkoztam egy altalanos iskolai osztalytarsnommel veletlenul. mindenkinek olyan rendes, kiegyensulyozott, kerek elete van. a kibaszott eletbe.

felhivtam a not, megvan meg a lakas! ez jo jel. atgondoltam mindent, az egyetlen hibaja, hogy egy kicsit kicsi. de nem nagyon. viszont kurva jo helyen, erkely, kocsibeallo, meg kert. meg a sznobizmusomnak megfelelo hely. az orsi azt mondta, hogy inditsak azzal, hogy en joszivvel csak ennyit meg annyit adnek erte. a baj csak az, hogy keptelen vagyok barmifele penzugyi targyalasra. zavarba jovok, habogok es a padlot nezem. ugy erzem, hogy ciki. monduk, amikor eladtam a lakasom, akkor nem volt baj, ott hatarozott voltam.

szoval jo lenne azt hiszem.

Kurvajó! ha netán elbasztam a linket, mert eszrevettem am, hogy a trillan-nal elbénaztam, de mar nem emlekszem az eredetire, szoval akkor itt az eredeti cím avagy The winner takes it all = The production has everything and disappears

lecsó kérdésben, erre se emlékszem hol, szóval nálam tojásos mindenképpen, (sok cukorral, kérem szolidan hányni) kivéve ha van benne cukkini is meg padlizsán, akkor csak úgy. mindenképpen abszolut rizs nélkül.
és akkor erre felmerult bennem a káposztás cvekedli is, mert én a legjobban borssal és sok cukorral kedvelem. biztos nem véletlenul jarok pszichiaterhez. vagyis nem jarok, pont ez a baj.

vannak emberek, akiknek annyi idejuk van, vagy nagyon maganyosak, vagy sajat jolertesultseguket szeretnek kifejezesre juttatni, nem tudom, lenyeg, hogy reggel, alig, hogy beestem es elkovettem azt a hibat, hogy en vettem fel a telefont, valaki, - egy nagyon szimpatikus pasi hang egyebkent - huszonot percig fejtegette ki, hogy miert kellene nekunk valamit csinalnuk, kozben a csaladi hatteret, a fia eletet es kis kolleganojenek hostetteit is volt szerencsem megismerni. nem tudtam leloni. azutan, amikor vegre sikerult, akkor elgonolkoztam, hogy el kellene olvasnom ezt a konyvet, mert biztos nem veletlenul beszeltem en vele. de nem talaltam cim szerint.

allergiam a csucson, azzal szorakozom, hogy a bedagadt szemem erosen osszeszoritom, es amikor kinyitom, akkor a szempillaim felragadnak a szemoldokom ala. ugyanennek a mintajara amikor a felso ajkam kiszaritom, felturom a fogam fole az inyemre es ugy nezek ki, mint egy szellemi fogyatekos rosszabb napjain.

sielni akarok, valaki vigyen el. most azonnal.

nem hiszek abban, hogy elkepzelek valakit magamnak es ha minden este rakoncentralok, almodozom rola, meg ilyenek, akkor majd valora valik. faszsag. probaltam, de nem mukodik. a nevem Elojel. Negativ Elojel. de tényleg.
a Jobaratokbol phoebe vagyok agyilag, nem vagyok normalis, valaki megis szerethetne ezeket az en nemnormalis megnyilvanulasaimat.
es igen, en is vagyom arra, hogy valaki vegre mellettem legyen es
a faszomba. az allergias gyogyszer megsemmisiti a likvid hatasat.

éjszaka ismet elszallt egy postom, talan csendes es szolid figyelmeztetesekben van reszem.
tulteljesitettem mindent, a Margitsziget gorkorcsolyas meghoditasa mar nem volt eleg, delutan a Margit híd és a Lagymanyosi híd közötti szakaszt suhantam be, hahh, de tudok mar, es pont, amikor ez a tudat mar atjarta az agyam minden kis reszecskejet es meg babival is megbeszeltuk az uj pasijat es az en nyomoromat akkor hatulrol beelozott egy hinarhaju biciklista es aszonta bocsi (!) kicsit szélesek vagytok es tova lejtett. en teljesen felhaborodtam, de a szakerto babi kozolte, hogy ez arra vonatkozott, hogy egymas mellett haladtunk. jaaaaa. kifejezetten nagyon elfaradtunk, ezert a platanban kellett soriket magunkba dontenunk. ha itt veget er a nap, akkor tokeletes lett volna, de sajnos elmentunk a westendbe megnézni adoktor szoszi 2t es ez nagy hiba volt.

megis kell I-rol irnom, mert itt feszul bennem. szoval babi aszonta, hogy majd beszel o vele, hogy tomjon belem egy kis onbizalmat. meg, hogíy nagyon erdeklodik allandoan, hogy merre megyunk bulizni.
nem tudom, valoszinu a remenytelensegbe vagyok szerelmes.

a libegot szponzorálja milka? vagymi, nemértem. egyébként ezt az útvonalat én is szeretem, csak eppen forditva, libego-kisvasut-fogaskereku felallasban.

iszonyatos mennyisegu sutit tomtem magamba, igy az agyam verellatasa nem megfelelo, szoval nem is irok tobbet.


hát, orulnek Inek. ez a szornyu igazsag.

trillan. ezt töltöttem le, a miranda szar, lelgalabb is nekem nem akarta megtalalni a meszendzsert. szoval trillazom es orulok, egyre tobb biszbasz van a monitor jobb also sarkaban. meg szerencse, hogy itt nincs IT person. rencergizda. kockafazon, mert biztos kiütest kapna tolem.

kaveztam delelott apammal. rossz erzes nagyon, hogy oregszik. felek neha, hogy meghal.

ma ketten is megjegyezték, hogy ha! hogy nezel ki! mert tornacipoben, farmerben es egy sportos pulcsiban vagyok. nekem nem lehet? te mindig olyan nocis vagy, volt a fantaziatlan valasz. hat mostantol majd nem igy lesz.

anelkul, hogy tul akarnam spillazni a dolgot, amikor a spajzban kutakodtam némi elelem utan, a pattogatott kukoricas zacskok mogott talaltam egy kis üveg, ilyen alkesz tipusu vilmoskorte paleszt. ne most en utalom a palinka minden fajtajat. hosszasan elmelaztam, es komolyan vegiggondoltam annak eshetoseget, hogy meghulyulok. azutan kipattogtattam a kukoricat.

persze az iromanyai meg a jegy, meg kontakt ember kapcsan irtam b-nek, aki rogton valaszolt es kifejtette, hogy unatkozik es almos. de amikor megpenditettem, hogy talan csinaljon valami szokatlant, talan talalkozzon velem, na akkor huhogott, hogy abban az esetben tuti ideges lenne. hehe. mikor vegre nem akarok tole semmit.

megvan az allojegy a RW koncertre!
amikor elujsagoltam p-nek, akkor kozolte, hogy mar az o jegye is folyamatban van, de nem tudja hogyan, mert intezik neki.
hat ettol nagyon kell nevetnem. vagy sirnom. vagy a fene tudja. mindenesetre aszonta mehetunk egyutt, akkor en kitertem a valasz elol. mert a fene se tudja, hogy novemberben hogy fogom gondolni, meg, hogy o, es akkor na szoval nem bonyolitom az eletem.

este talakoztam a t-ral. nem igaz, az orsival talalkoztam es hazajott t. errol nem kommentalok tobbet, shame on me, hogy egyaltalan megemlitettem.

pasi nem jon, csorepedes van nala.

az ures idoben melyenszanto beszelgetest folytattunk a mellplasztika furcsasagairol. M par ev mulva atszabatja, vagyis felvarratja, megkisebbitteti. megvitattuk annak problematikajat is, hogy annak fuggvenyeben, hogy hol tortenik a beavatkozas, a mellbimbo elcsuszik fel, le, jobbra, vagy balra. ennek egyetlen kikuszobolesi modja van, ha leveszik (nem vagyok hajlando megegyszer leirni) es ugy oldjak meg. akkor pedig fenn all annak a veszelye, hogy kesobb leesik.
es akkor, mivel vizualis tipus vagyok, elkepzeltem, hogy reggel felebred es mellette hever az ágyon a sajat mellbimboja, a megkisebbitett melle mellett, es olyan fulladasos rohogoroham jott ram, hogy csorgott a konnyem is.
persze lehet, hogy annak abszurditasa miatt, hogy letezik olyan ember, aki kisebbittetni akar.

reggel, amikor kabult almombol felebredtem, az ágyam szelen talaltam harom konyvet, amiket biztos, hogy nem olvastam tegnap este, mert annyira faradt voltam, hogycsak beajulni voltam kepes. persze, mivel nemreg olvastam ujra - nem tudom, talan hatodszor - az Ötödik Sallyt, ezert visszaultem az agy szelere, es kenytelen voltam beismerni, hogy ha valoban hasadt lennek, valoszinu nem jonnek ra, amig csak ejszaka fordulna elo, mivel csak kurva almosan ebredek, mas jel nincs. egyelore.
sikerult magam annyira beparaztatni, hogy elhataroztam, orankent strigulat huzok valahova. azutan rajottem, ezt a masik enem is tudhatja es atbaszhat.
azt hiszem ideje felkeresni a doktor bacsit, hogy talan nincs jo hatassal ram a likvid.
vagy eleve remenytelen eset vagyok.

jon be a pasi, aki tudja, hogy kell display-t csinalni, sot allitolag el is kesziti oket. tegnap delutan mindenesetre furan festhettem a Coraban, amikor a walt disney meg a lotr videokazettakat tartalmazo tokeletes papir display belsejebe probaltam meg betorni, hogy hatha talalok valami azonositot arrol, aki kesziti. de nem. ezert kerestem ra a multkor a könyvtartó állványra, most a display begepelesevel probalkoztam, de semmi. ez az urge termeszetesen valakinek a valakije, aki ismer valakit tipusu ismeretseg.

lobo is csak azért vette meg az Elle-t, mert benne volt a hátizsák. mély és őszinte tiszteletem a marketingesnek. bár én többet biztos nem veszem meg.

na most elveszett a postom, ezert valoszínu nem kell bizonyos kozelgo szulinapokrol irnom, bizonyos erzelgos nosztalgiakkal fuszerezve. jo, akkor passzolok.

viszont, valami installalodott a gepemre es azota a jobb also sarokban visszaszamol. talan a közelgo aszteroida becsapodasaig? vagy a kirugasomig? esetleg, hogy mennyit kell meg aludnom egy fergeteges dugasig?
a legvaloszinubb azonban, hogy valami optimalizalo ize.
de hogy kerult ide?

kicsit szomorú vagyok. atti elutazik. egy hajóra személyi edzonek. amerikába. nyolc hónapra.
azért is sajnálom, mert azon kívül, hogy nagyon jó órákat tart, szeretem a stílusát, a humorát, mindent. néha jókat dumáltunk.
jófej, na.

egyfolytában torzul az arcom, ahogy elképzelem, hogy milyen lehet egy zsineget huzogatni az orrból a szájba.
az irányon is gondolkoztam
ha az orr felol a szaj iranyaba, akkor a takony vegigcsusszan a torkon, hát az nem lehet udito érzés. viszont ha a nyál megy az orron át, hát az se lehet sokkal felemelobb.
asszem kihagyom egyelőre.

kicsit aggodom. tegnap ejszaka az unalmas film kozepette a kisolloval nekilattam, hogy rendbetegyem a kormom. a leesost. es akkor - megprobalok eleg szemleletes lenni, hogy erzekeltessem a helyzet dramaisagat es riasztó mivoltat - szóval a fityego reszt sebeszetileg eltavolitottam, de alatta az uj korom csak felig nott ki, viszont feltornyozodott puposra es borzalmasan nez ki. most mar vilag eletemben a kozepso ujjamon ragtapasszal fogok elni?
megprobalkoztam a ragtapaszon kivul eso resz kilakkozasaval, de csak rosszabb a helyzet.

ragyak osszevontak eroiket es csoportos tamadast inteztek. talan beszerzek egy zacskot, amit a fejemre huzhatok.

babi aszonta, hogy menjunk moziba egyutt I-vel, hat ez egyre rosszabb, nem mentem.

Olvastam az Elle egyik cikkében, a nyomtatott verzióban a szexmentes idoszakrol. ez valami eleg regi cikk visszaforditasa lehetett, vagy nagyon el vagyok maradva, es Antonio es Melanie telleg szakitottak?
nem is ertem magam, a kapcsolt aruk erdemessegenek bizonyiteka vagyok, eddig sose jutott eszembe ezt az ujsagot megvenni, de most gondolkodas nelkul kiadtam 695 Ft-ot a kis fekete hatizsak miatt. fuj en. de a hatizsak jo, avval gorkorizok.

XIII. keruleti kocka legy udvozolve, mar azt hittem elvesztel.

regi idok emlekere beleneztem a #magyar csatiba meg nehany masikba es egy ismeros nicket sem talaltam.
meg beneztem az arenara is. hat ott se jobb a helyzet.
hulyeseg.

igazabol azt akarom irni, de mar unom magam, hogy penteken a rackertben az a sarga polos ficko, de nem is ezt, inkabb, hogy vajon miert nott a fejemre nehany gigantikus ragya, mondhatnank, hogy a szexualis elet hianya, de a hiany mar ezelott egy (egy. haha. harom. HAROM!!) honapja is fennallt, es megse voltak jelen. a ragyak. de most!
voltam az Ikeaban, eloszor majdnem megvettem a klippan kanapet, aztan meg egy FYND leertekelt konyhaszekrenyt, vegul 1990ert megvettem egy kosarat, de csak azert, mert bastard volt a neve (legalabb is elso olvasasra) es priman illeszkedik a polcomba, de vegul lent hagytam a csomagtartoban az egyebek tarolasara.

valaki avasson mar be, hogy a nike afterparty papucsom vajon miert olyan elviselhetetlen szagu. orrfacsaro, konnybelabaszto, vicsorogtato buz arad belole. nem is gondolnam, hogy egy kecses noi lab ilyen otvar szagot bir arasztani.

almomban apam bicilkivel elesett azutan tanyeralatet volt. nem is tudom melyik hangzik furcsabban.